Így építik Ukrajna EU-tagságának támogatását Magyar Péterék

Az Európai Parlament 2024. november 19-i rendkívüli ülésén, amelyet az orosz–ukrán háború ezredik napja alkalmából tartottak, a Tisza Párt két EP-képviselője, Dávid Dóra és Lakos Eszter ukrán zászlóval és uniós szimbólumokkal díszített pólóban jelent meg az ülésteremben – idézte fel a Transzparens Újságírásért legújabb elemzésében.

– értékelték a történteket.

Rámutattak: „Miután a téma mindig erős indulatokat kelt  a magyar közbeszédben, ez az akció is sok kritikát kapott. Az Európai Parlamentben ülő képviselők ugyanis legalább annyira képviselik saját nemzetüket, mint saját jelölő pártjaikat, vagy az azokat egyesítő pártcsaládjaikat”. Az alapítvány elemzésében felidézte: „Az eseményről beszámoló Mandiner háborúpártinak címezve elutasította a Tisza Párt akcióját, Manfred Weber híressé vált álláspontja okán, amely szerint:

Az elemzés hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt Nemzet Hangja című akciójával kapcsolatban a „népszavazás” kifejezés használata „nem a tényleges jogalkotói szándékot, hanem egy politikai üzenet sulykolását szolgálta: azt a látszatot keltette, mintha a társadalom intézményesített megszólaltatása történne. Valójában azonban egy online, párt által kontrollált kérdőív állt a kampány középpontjában, amely sem reprezentativitásában, sem átláthatóságában nem közelítette meg a demokratikus véleménynyilvánítás alkotmányos eszközeit. 

A nemzetközi nyilvánosság félrevezetésére is felhasználták

A Transzparens Újságírásért elemzése felhívta a figyelmet: 

A lengyel közmédia angol nyelvű portálja, a TVP  World például címében és szövegében is azt sugallja, hogy »a többség támogatja Ukrajna csatlakozását«, a Tisza Párt adatát közvetlenül reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelve.”

Az elemzésből kiderül, hogy hasonló módon számolt be az állításról az Ukrajinszka Pravda is, amely cikkében azt írja: „A magyarok 58%-a támogatja Ukrajna uniós csatlakozását”, Magyar Péter nyilatkozatára alapozva, mindenféle kritikai megjegyzés vagy módszertani különbségtétel nélkül.

Az elemzés rámutatott: „A hír így könnyen félreérthető, és egy átfogó, független kutatás eredményeként értelmezhető, holott apapvetően politikai kommunikációs céllal készült egy bázismozgósítási kezdeményezés égisze alatt.”

„Az Ukrajna EU-tagságát támogató narratíva magyarországi megjelenése alapján kirajzolódik egy tudatosan épített, kampányszerű kommunikációs stratégia képe. A közvélemény formálása nem kizárólag független szakmai elemzésekre vagy kiegyensúlyozott vitákra támaszkodik, hanem sok esetben politikai szereplők által generált üzenetekre, amelyek a nemzetközi médiában is visszhangot kapnak. 

még akkor is, ha az adatok ezt nem minden esetben támasztják alá egyértelműen. Mindez pedig azt a benyomást kelti, hogy nem pusztán vélemények, hanem egy irányított, politikai célokat is szolgáló kampány alakítja az erről szóló hazai nyilvánosságot” – állapította meg a Transzparens Újságírásért elemzése végén.

Nyitókép forrása: AFP